Ötvözött szerkezeti acél hegesztési módszerei a szelepipar számára - Műszaki specifikáció alacsony hőmérsékletű acélöntvényekhez szelepekhez

Ötvözött szerkezeti acél hegesztési módszerei a szelepipar számára - Műszaki specifikáció alacsony hőmérsékletű acélöntvényekhez szelepekhez Az erősacél, más néven nagy szilárdságú acél, folyáshatára nem kevesebb, mint 1290 MPa, szakítószilárdsága pedig legalább 440 MPa. A folyáshatár és a hőkezelési állapot szerint a szilárdsági acél melegen hengerelt normalizáló acélra, alacsony széntartalmú edzett acélra és közepes széntartalmú acélra osztható. A melegen hengerelt normalizáló acél egyfajta nem hőkezeléssel megerősített acél, amelyet általában melegen hengerelt vagy normalizáló állapotban szállítanak. Főleg tömeges oldódásos erősítésre, a perlit relatív mennyiségének növelésére, szemcsefinomításra és csapadékerősítésre támaszkodik a szilárdság biztosítására. Az alacsony széntartalmú edzett acél oltástól, magas hőmérsékletű temperálási hőkezelési eljárástól (tempered kezelés) függ a tömegesen ötvözött szerkezeti acél megerősítése érdekében... Ötvözött szerkezeti acélok hegesztési módszerei (1) Az ötvözött szerkezeti acélok osztályozása Az ötvözött szerkezeti acél egyfajta acél, néhány ötvöző elemmel közönséges szénacél alapján, hogy megfeleljen a különféle munkaszalagok és tulajdonságok követelményeinek. A hegesztéshez használt ötvözött szerkezeti acélokat általában a következő két kategóriába sorolják. 1 Acél a szilárdságért Az erősacél, más néven nagy szilárdságú acél, folyáshatára nem kevesebb, mint 1290 MPa, szakítószilárdsága pedig legalább 440 MPa. A folyáshatár és a hőkezelési állapot szerint a szilárdsági acél melegen hengerelt normalizáló acélra, alacsony széntartalmú edzett acélra és közepes széntartalmú acélra osztható. A melegen hengerelt normalizáló acél egyfajta nem hőkezeléssel megerősített acél, amelyet általában melegen hengerelt vagy normalizáló állapotban szállítanak. Főleg tömeges oldódásos erősítésre, a perlit relatív mennyiségének növelésére, szemcsefinomításra és csapadékerősítésre támaszkodik a szilárdság biztosítására. Az alacsony széntartalmú edzett acél tömegben ötvözött szerkezeti acél, amelyet hűtéssel és magas hőmérsékletű temperálási hőkezelési eljárással (edzett kezelés) erősítenek meg. Széntartalma általában wc0,25%, jellemzői a nagy szilárdság, jó műanyag szívósság, edzett állapotban közvetlenül hegeszthető. A közepesen szénnel edzett acél széntartalma 0,3%-kal magasabb, mint a wc, és a folyáshatár elérheti a 880 MPa-t. Edző- és temperáló kezelés után nagy szilárdságú és keménységű, de szívóssága alacsony, ezért a hegeszthetősége rossz. 2. Speciális acél Használata szerint a környezeti feltételek vagy a teljesítmény követelmények oszthatók perlit hőálló acél, alacsony ötvözetű korrózióálló acél és alacsony hőmérsékletű acél három. Pearlite hőálló acél wc≤5%, króm és alumínium alapú hipoeutektoid acél. Jó termikus szilárdsággal és stabilitással rendelkezik. Különlegessége, hogy még mindig rendelkezik bizonyos szilárdsággal és oxidációs ellenállással akár 500-600 ℃ hőmérsékleten is. Főleg hőerőművekben és petrolkémiai berendezésekben magas hőmérsékletű alkatrészek gyártására használják. Az alacsony ötvözetű korrózióálló acélok közé tartoznak a petrolkémiai berendezésekhez használt alumíniumtartalmú korrózióálló acélok, valamint a tengervízhez vagy a légköri korrózióálló acélokhoz használt foszfor- és réztartalmú korrózióálló acélok. Az átfogó mechanikai tulajdonságok kielégítése mellett ez az acélfajta korrózióállósággal is rendelkezik a megfelelő közegben. Általában melegen hengerelt vagy normalizáló állapotban használják, megerősített acél nem hőkezelése. Az alacsony hőmérsékletű acéllemezt -40 ~ 196 ℃ alacsony hőmérsékletű berendezésekben és szerkezeti részekben kell használni, az alacsony hőmérsékletű szívósság fő követelménye, a szilárdság nem magas. Általában nikkelmentes acélra és nikkeltartalmú acélra osztják, általában a tűz állapotának normalizálására vagy normalizálására használják, és az erősített acél nem hőkezeléséhez tartozik. 3. Nagyszilárdságú acél hegeszthetőségi elemzése A nagyszilárdságú acélok hegeszthetőségének fő problémái a következők: kristályos repedés, cseppfolyósodási repedés, hidegrepedés, újramelegítési repedés és hőhatású zóna teljesítményváltozása (1) Kristályrepedés A varratban lévő kristályrepedés a késői hegesztési megszilárdulási periódus, mert az alacsony olvadáspontú eutektikum a szemcsehatáron folyékony filmet képez, és a szemcsehatár mentén húzófeszültség hatására megreped. Előállítása a hegesztési varratban lévő szennyeződések (például kén, foszfor, szén stb.) tartalmához kapcsolódik. Ezek a szennyeződések azok az elemek, amelyek elősegítik a kristályosodási repedéseket, és ezeket szigorúan ellenőrizni kell. A mangán kéntelenítő hatással rendelkezik, ami javíthatja a varrat repedésállóságát. (2) Cseppfolyós repedéshegesztés hőhatásövezete A cseppfolyósodási repedést az alacsony olvadáspontú eutektikum lokális megolvadása okozza a többrétegű hegesztésben a fémszemcsehatár közelében, húzófeszültség alatt a hegesztés hőciklusa következtében. 4 Nagyszilárdságú acél hegesztési folyamata A hegesztési folyamat magában foglalja a hegesztési módszerek és hegesztési anyagok kiválasztását, a hegesztési specifikációk meghatározását, a hőkezelők megfogalmazását, valamint a hegesztési összeállítás és hegesztési sorrend kialakítását. Az ésszerű hegesztési folyamat nagy jelentőséggel bír a termékminőség biztosítása, a hatékonyság javítása és a költségek csökkentése szempontjából. (1) Meleghengerlés és normál acél hegesztési folyamata A melegen hengerelt normál acél jó hegeszthetőségű, csak ha a hegesztési folyamat nem megfelelő, akkor az ízületi teljesítményproblémák megjelennek. A melegen hengerelt és normál acél különféle hegesztési módszerekre alkalmas, elsősorban az anyag vastagsága, a termék szerkezete, a hegesztési helyzet és az alkalmazási feltételek szerint. Általában a hegesztés történhet ívhegesztéssel, ívhegesztéssel, szén-dioxidos védőgázos hegesztéssel és elektrosalakhegesztéssel. A túlfűtött területen a ridegedés elkerülése érdekében kis hőbevitelt kell választani. Kis hőbevitellel és előmelegítéssel szabályozható a rétegközi hőmérséklet a repedések megelőzése érdekében nagy vastagságú acél és nem nemesfém ötvözet elemekkel történő hegesztéskor. A hegesztési anyagok kiválasztásának kettős célja van: az egyik a hegesztési varrat mindenféle hibájának elkerülése, a másik az alapfém mechanikai tulajdonságainak összehangolása. A hegesztési varrat kristályosításának sajátosságai miatt kémiai összetétele általában eltér a nem nemesfémétől. Elektróda ívhegesztés esetén kiválasztható az az elektróda, amelynek szilárdsági szintje megfelel az alapfémnek, azaz a választható nem nemesfém b pontja szerint. Az alacsony hegesztési szilárdságú és csekély repedési hajlamú melegen hengerelt acél választhatja a jó folyamatteljesítményű kalcium-elektródát vagy az alacsony hidrogéntartalmú elektródát. Nagy szilárdságú acél esetén alacsony hidrogéntartalmú elektródát kell választani. Alacsony hőmérsékletű acélöntvények szelepekhez Ez a szabvány olyan szelepekre, karimákra és egyéb nyomás alatti öntvényekre vonatkozik, amelyeket -254 ℃ és -29 ℃ közötti alacsony hőmérsékleten használnak. Minden öntvényt hőkezelni kell az anyag kialakításának és kémiai összetételének megfelelően. Annak érdekében, hogy a vastagfalú öntvények megfeleljenek a szükséges mechanikai tulajdonságoknak, általában szükséges a kábeltest acélöntvényeinek kioltása. Normalizálás vagy kioltás előtt az öntvényt közvetlenül a fázisátalakulás hőmérsékleti tartománya alá szabad lehűteni az öntés és a megszilárdulás után. Ha a *** öntvényfelületi hiba módszere magas hőmérsékletet produkál, az öntvényt legalább a 4. táblázatban megadott minimális hőmérsékletre kell előmelegíteni a megvalósítás előtt. A jelen szabvány hatálya a szelepek alacsony hőmérsékletű acélöntvényeire (a továbbiakban "öntvények") vonatkozó műszaki követelményeket, vizsgálati módszereket, ellenőrzési szabályokat és jelöléseket határozza meg. Ez a szabvány a -254 ℃ és -29 ℃ közötti alacsony hőmérsékleten használt szelepekre, karimákra és egyéb nyomás alatti öntvényekre vonatkozik. Normatív referenciadokumentum A következő dokumentumokban szereplő kifejezések a jelen szabványra való hivatkozással a jelen szabvány feltételeivé válnak. A keltezett hivatkozások esetében a későbbi módosítások (kivéve a hibákat) vagy módosítások nem vonatkoznak erre a standardra, azonban a jelen standard szerinti megállapodásokban részt vevő felek számára javasolt, hogy tanulmányozzák e dokumentumok változatainak használatát. A dátum nélküli hivatkozások esetében ezek változatai érvényesek erre a szabványra. GB/T222-2006 acél kémiai elemzéshez - Mintavételi módszer és a késztermék kémiai összetételének megengedett eltérése GB/T 223 (minden rész) Vas, acél és ötvözetek kémiai elemzési módszerei GB/T 228-2002 Fémanyagok. Szakító vizsgálat szobahőmérsékleten (ISO 6892:1998 (E), MOD) GB/T 229-1994 Fém-Charpy bevágásos ütésvizsgálati módszer (ekv. TSG 148:1983) Méret-tűrések és megmunkálási ráhagyások öntvényekhez (Ekv ISO 8062:1994) GB/ T 9452-2003 Hőkezelő kemence -- A hatékony fűtési zóna meghatározása Öntött szénacél alkatrészek általános mérnöki célokra (neq ISO 3755:1991) GB/T 12224-2005 acél szelepek Általános követelmények GB/T 12230--2005 rozsdamentes acél öntvényekhez általános szelepek -- Műszaki előírások A hegesztési minőségbiztosítás általános alapelvei (> GB/T 13927 Általános szelepnyomás-teszt (GB/T 13927-- ​​1992.neq ISO 5208:1382) GB/T15169-2003 Acélolvasztó hegesztők szakértelemértékelése (ISO) /DIS 9606-1:2002) JB/T 6439 Szelep préseléssel öntött acél mágneses részecskék vizsgálata JB/T 6440 préselt öntött acél alkatrészeinek radiográfiás vizsgálata JB/T 6902 szelep öntött acél - vizsgálati módszer folyadék behatolásra JB/T 7927 szelep acélöntvények megjelenési minőségi követelményei ASTM A3S1/A3S1M Ausztenit és ausztenit nyomóalkatrészekhez. Ferrites (kétfázisú) acélöntvények specifikációja ASTM A352/A352M Ferrites és martenzites acélöntvények előírása alacsony hőmérsékletű kompressziós alkatrészekhez Műszaki követelmények Anyagminőség és használati hőmérséklet Az öntvény anyagminősége és használati hőmérséklete az 1. táblázatban látható. 1. táblázat Öntvény anyagminőség és használati hőmérséklet Kémiai összetétel és mechanikai tulajdonságok Az öntvények kémiai összetételének meg kell felelnie a 2. táblázat követelményeinek. 2. táblázat Az öntvények kémiai összetétele (tömeghányad)